Felállni, vagy "négykézláb" tovább?

Kedves Olvasóim!

 Volt már olyan, hogy valaki le akar beszélni Titeket a terveitekről, álmaitokról, azzal, hogy "Az biztos nem fog sikerülni...", "Nagyon kevesen csinálják meg..", "Nem érdemes csinálni, csak elbukod a pénzed...", stb...?

 Nekem volt, és van is ilyen. Kérdésem a következő:
Amikor valaki elkezd egy vállalkozást, akkor az teljesen biztos benne, hogy sikeres lesz? Statisztika, hogy a vállalkozások 80-85%-a az első 5 évben tönkre megy. És akkor mi van?

Kicsi gyermek korunkban, amikor még nem tudtunk járni, és folyton elestünk, feladtuk, és nem álltunk fel újból? Hányan tudnának járni, ha így történt volna... Mond a kisgyereknek, hogy "Hagyd csak azt a járást, nem fog sikerülni, inkább maradj négykézláb, az a biztos, és a stabil.."

 Vicces lenne a világ... :) De az biztos, hogy azok akik nem adnák fel, nem hallgatnának a "külső hangokra", majd felállnának, és megtanulnának két lábon járni, hogy másképpen csinálják, mint a nagy többség, ők lennének a vezetők, akik sikeresek, szabadok, és anyagilag függetlenek.
 A többiek, akik négykézláb járnának, a világot, és másokat hibáztatnának a helyzetükért, hogy "milyen igazságtalan az élet", és irigykednének a két lábon járókra, de eközben nem tennének semmit, hanem élnének duzzogva, a saját maguk által lekorlátozott kis világukban.
 De! Ha valaki a köreikből úgy döntene, hogy feláll, és két lábon fog járni, azt azonnal lebeszélnék, mert ha annak sikerül, akkor kiderülne, hogy nekik is sikerülhetne, ha végre erőt vennének magukon, és feladnák a négykézlábas, "stabil" kis életüket...

A lényeg nem az, hogy egyetértesz-e azzal, amit írtam, hanem az, hogy Te az vagy, aki fel akar állni, vagy az, aki lebeszél róla?!

Boby  

Képes vagy rá!

Kedves Olvasóim!

 Egy rövid kis szösszenettel készültem mára, arról, hogy ki mire képes, vagy mit akar, és mit nem, és mindennek mi az oka...

Ez a kiindulási alap helyzet.

Ha elhiszed, hogy képes vagy rá, akkor képes is leszel. Ha akarod, bármire képes vagy.

Miért van annyi hitetlen ember, aki "nem képes rá"? Mert félnek a kudarctól. Teljesen felesleges félni attól, ami megerősítésként, útmutatásként szolgál annak az érdekében, hogy elérjük a célunkat. Ha valami nem sikerül, akkor nem sírni kell rajta, hanem tanulni kell belőle, és jobbá válni általa.

Hinni kell abban amit csinálsz, és abban, hogy képes vagy arra, amit csinálsz. Ebben senki sem tarthat vissza! Főleg olyanok nem, akik azt sem tudják, hogy mit csinálsz. Nem fontos a véleményük.

 Ne félj attól, hogy ki, mit fog szólni, hogy elsőre nem úgy sikerül. Tanulj a hibáidból, állj fel, és folytasd!

A félelmeink leláncolnak minket. A legkicsavartabb helyzet az, amikor mások (sokszor hamis) információi alapján kezdünk félni valamitől, amit nem is ismerünk, ezáltal mások láncolnak le minket, mert helyt adunk a véleményüknek. Gondoljuk át, és hallgassunk meg olyanokat is, akik tudják, hogy miről beszélnek!

..és ne feledjük, hogy ha valamivel kapcsolatban rossz tapasztalatunk van, akkor nézzük meg, tudatosan, hogy az ember volt e a hibás, aki közvetített, vagy az volt rossz, amit közvetített. Nem mindegy!!!
(Ha egy benzinkútnál, átvernek minket, akkor a benzin a hibás?)

Egy mindenkire igaz példa:
(idézet a facebook-ról, tőlem...)

"Ezt azoknak, akik azt hiszik, hogy nem képesek rá... 

A vásárló, minden kereskedő cég létének az alapja.
A vásárló, a bevétel!
Ezekben a vásárlói hálózatokban, legyen például az a MOBILTELEFON HÁLÓZAT, aminek a tagja vagy, Te is hálózatépítőként funkcionálsz minden alkalommal, amikor elmeséled valakinek, hogy milyen frankó telefont vettél 0ft-ért, és ezért Te milyen frankó díjcsomagot írtál alá, ami mennyire olcsó és mennyi internet van benne, és stb, stb... Ezt "munkát" ingyen végzed, és ha a Te marketing tevékenységed hatására az ismerősöd megvásárolja azt a szolgáltatást, vagy terméket, amit ajánlottál Neki, akkor Te hálózatot építettél...

-ÚÚÚRISTEEEEN NEEEE! TÉNYLEG??? - kiáltasz most fel, tágra nyílt szemekkel!
-Jaja. -mondom én higgadtan, mosolyogva.

Bármilyen ágazatban, termékkel, szolgáltatással csináltál már ilyet?  Ne tagadd le! Mindenki csinálja, csak kevesen fogadják el azt a pénzt, ami ezért jogosan jár... 

Tények mentén kell dönteni, és nem kósza hírek, legendák, pletykák, és előítéletek alapján... TUDATOSSÁG! 

Ha van kérdés, csak bátran! Ide vele! Ne kíméljetek!"

Boby

Piramis, amiben önként benne vagy...

Kedves Olvasóim!

 Ma ez jutott eszembe, és röviden le is írnám, bár korábban már írtam erről itt a blogomban.

Hallottál már a piramisjátékokról? Volt hozzá "szerencséd", vagy csak másoktól hallottad?

Ez egy illegális üzleti, és pénzszerzési forma!!! A törvény bünteti!!!

Nincs semmilyen konkrét, termék, vagy szolgáltatás, az az érték a háttérben. Előfordulhat, hogy kamu termék van a rendszerben, de a lényeg minden esetben a beugró pénz. Itt nincs "csatlakozás", beugró pénz nélkül... Erre nagyon figyeljetek!!!!!!

 Most arra kérlek, hogy gondold át, és rajzold le a munkahelyed, hierarchikus ábráját, fentről kezdve, úgy, hogy a fő-fő-főnök, a teteje.

Segítek!

Így!

Na, ezt nevezik piramisnak! (ez már nem "játék")

A piramisnak a jellemzője még, hogy Te nem kereshetsz többet, mint az, aki feletted van. Stimmel? Tudsz többet keresni, mint a főnököd? NEM!

Te, ha X,Y cégnél dolgozol állásban, akkor te egy piramisban vagy benne, önként.

Ezzel nincs semmi baj, csak tudj róla...

Van azonban egy előnye is, ami miatt, még ma is ezt használja a legtöbb cég, de még az egyház, a katonaság, és a politika is, az pedig a kommunikáció. Mert a vezetőnek, nem kell mindenkivel kapcsolatot tartani, csak a közvetlen emberekkel alatta. Ők pedig az ő beosztottjaikkal, stb...

Ez, nem összekeverendő az MLM-el, mert az MLM egy olyan üzleti modell, ami NEM ILLEGÁLIS! 60 éves múltra tekint vissza, és a direkt értékesítésből alakult ki. 

Itt, tudsz többet keresni, mint az, aki "feletted" van. Még annál is tudsz többet keresni, aki az egészet kitalálta, és megvalósította, az az, annál is, aki "legfelül" van. Ez egy igazságos, teljesítmény bérezéses üzleti modell. Mindenki annyit keres, amennyit dolgozik... Így kéne működnie a világnak.. Szerintem...

 Röviden, ennyi jutott eszembe! 

Boby

Mit, miért...?

Kedves Olvasóim!

(Ha elkezded, olvasd is végig... Döntsd el, hogy bármi lesz, elolvasom! Ha nem, akkor el se kezd...)

Mit, miért csinálunk? Ez lenne a témája ennek a cikknek.

Ha, minden cselekedetednek meg tudod mondani az okát, még nem biztos, hogy azért csinálod. Ez most így, kicsit furán hangzik, igaz? De, ha belegondolsz, akkor nagyon IGAZ.
 Mond meg, hogy miért azt a telefont vetted meg, amit most használsz! Biztos azért? Biztos, hogy nincs másik a piacon, amelyik jobb lenne Neked? Ami okot most mondanál, az valóban az igazi érzelmi okod, vagy egy olyan magyarázat, amivel igazából, inkább magadat akarod meggyőzni, hogy, igen, azért ezt vettem meg, mert...  Vagy... Mond meg, hogy miért abba az élelmiszer boltba jársz, amelyikben most vásárolsz! Miért? Biztos azért?

 A cselekedeteink mozgató rugója, a motiváció. A motiváció egy olyan érzelmi töltet, ami hatására cselekvés történik. Egyes esetekben pedig, pont az ellenkezője, az az, nem történik cselekvés. Egy példa:

 Elmész vásárolni egy élelmiszer boltba, és az árú amit vásároltál, nem megfelelő minőségű, de ez csak a használat előtt derül ki. Oda többet nem mész be, vagy legalább is, egy darabig biztos nem. Tehát, a motivációd, hogy bemenjél az volt, hogy éhes vagy, és mondjuk, közel van a bolt. Legközelebb viszont, azért nem fogsz bemenni, mert rossz tapasztalatod volt, tehát a motivációd arra fog irányulni, hogy elkerüld azt a boltot, tehát a legutóbbi cselekvésednek az ellenkezőjét fogod tenni. Ilyen egyszerű...

 Így van ez Mindenkivel. Ha, egyszer volt egy rossz tapasztalatod, akkor véded magad, falakat emelsz abban az irányban. Ez így normális. De, ez nem azt jelenti, hogy többet nem mész élelmiszer boltba, és nem veszel magadnak ennivalót! Ugye nem? (mert akkor, ezt a cikket már, több, mint valószínű, hogy nem olvasnád...)
Az élelmiszert, legtöbb esetben, élelmiszer kiskereskedelmi egységben vesszük meg. Ez egy üzleti modell része. Gyártó-nagykereskedő-kiskereskedő-vásárló. A legtöbb dolgot így szerezzük be.

 Biztos volt mindenkinek negatív tapasztalata, szinte minden ágazatban, ahol eddig vásárolt. Nekem is volt... De attól még, nem mondom azt, hogy többet, ilyen üzleti modellt használó cégnél, nem fogok vásárolni. Ugye nem...?

 Az MLM is egy ilyen üzleti modell, és minden MLM cég különbözik a másiktól. ...és most mondod, hogy jaj már megint az MLM...! Jogos, mert biztos volt már rossz tapasztalatod ilyen üzleti modellt használó céggel. Nekem is volt, de attól még, másik ilyen céget, nagyon nagy örömmel használok minden nap! :)
 Egy biztos, hogy MINDEN MLM MÁS! Ha az egyikkel volt rossz tapasztalat, akkor ahhoz a másiknak semmi köze.

 Ha az egyik benzinkút HÁLÓZATNÁL, rossz benzint kapsz, akkor többet nem tankolsz benzint sehol... Így teszel? Mész gyalog, mert az egyik kútnál rossz volt a benzin, vagy bunkó volt a kasszás, vagy nem köszönt a kútkezelő, vagy... stb...? Szerintem nem... Szerintem, elmész egy másik, ugyan olyan üzleti modellt használó, de másik cég logójával ellátott benzinkúthoz, és ott fogsz tankolni. Így van?
Tehát ugyan azt a modellt használó, de másik céghez mész.

 Látható, hogy nem az üzleti modellekkel van esetenként a probléma, hanem azokkal akik működtetik, tehát, az emberekkel. Van aki tudja, akarja, és jól csinálja, van aki nem tudja, vagy szándékosan "rosszul" csinálja, ami Neki jó, de a vásárlóknak nem. Ez az üzleti etika, és az üzleti modelltől független.

 A kérdés mindig az, hogy mi a motivációd... Általánosítás, falak emelése, megszokás, és az önáltatás, nem célra vezető. Amit teszünk, azt tegyük azért mert, tényleg azt akarjuk tenni, és mert az jó nekünk.

 A megszokásból cselekvőknek egy jó tanács:

Az önámítóknak, és kifogás gyárosoknak egy másik:

Végül azoknak, akik mindent megcsinálnak, csak azért, hogy fontosnak érezzék magukat:

 Azt kívánom minden embernek hogy tűzzön ki célokat maga elé, és AKARJA azt elérni, mert a cél felé vezető úton, a hétköznapi problémák, ilyen módon megoldódnak, és az út végén eléri a célját. Viszont, ha a problémák megoldása maga a cél, akkor az egyik probléma megoldása után, jön a következő cél, egy másik probléma... 

Szép napot, és motiváló célokat kívánok Mindenkinek!

Boby

A táncház mozgalom, egy eddig nem vizsgált szemszögből

Kedves Olvasóim!

A cikk végén, természetesen fény derül, hogy mi is az a "szemszög", ahonnan eddig még senki... 

De!

 Lenne egy kérésem, így az elején. Ha lehet, és képesek vagyunk rá, akkor, amíg a végére nem érek a mondandómnak, addig tegyük félre az egónkat. Igen, jól látod, az EGÓ-dat szeretném, ha félre tudnád tenni. Nem szeretném, ha az egónk, megzavarná a szubjektív látásmódunkat. A végén minden kérdésedre választ fogsz kapni.  Lesz aki, azt gondolja, hogy rendben van, elraktam, de igazából, nem sikerült Neki. Ezt onnan lehet tudni majd, hogy akinek nem sikerült, az lehet hogy mérges lesz mire végig olvassa, de a legvégén talán, Neki is összeáll a kép… J

 Tegyük bele az egónkat képzeletben a zsebünkbe, vagy a pénztárcánkba. Így nyitottak leszünk arra, amit most leírok. A végén majd mindenki visszaveheti, megígérem.

Előre is köszönöm. 

 Nézzük csak meg, hogy épül fel a táncház mozgalom strukturálisan, a teljesség igénye nélkül, nagy vonalakban.

Minden közösségnek az egyén az alapja. (Nem történik semmi több, csak annyi, hogy aki már megszerette a népi kultúra valamely ágát, és akármilyen szinten műveli azt, és szereti, az elmondja és megmutatja mindenkinek, akit csak ismer, hogy ez milyen jó dolog.)

 Az egyénekből, kis csoportok alakulnak azért, mert ugyan azt szeretik csinálni, ugyan az, az érdeklődési körük. Mindez meghatározott hierarchiával, alakul ki (lásd a néptánc együtteseket). Majd ezekből, a csoportokból, nagyobb csoportok alakulnak, melyeknek már lesz érdek védelmi szervezetük, egy központi felső vezetői csoportjuk. Ezeket nevezik itt, valamilyen szövetségének, vagy egyesületének, vagy, házának. Ők alapították a mozgalmat, illetve vannak benne a legrégebben a mozgalomban, így Ők vannak hierarchia tetején. Tőlük származik a tudás bázist képező anyagok legtöbbje, és Ők szervezik a rendezvényeket is.

 Vannak önszerveződő, kicsi, ingyenes, és nagyobb, belépős klubok és táncházak is, ahova el lehet járni és azt csinálni, és tanulni amit szeretsz, beszélgethetsz róla, hallgathatod a zenét, olyanokkal, akik szintén úgy gondolkodnak, ahogy Te. Itt találkozhatnak az „új” emberek is a néptánccal, és a népzenével, azaz, a táncházzal. Később, ők is lehet, hogy belépnek egy táncegyüttesbe, majd később profi vagy csak amatőr, műkedvelő táncosnak, vagy zenésznek állnak, és ráteszik az életüket erre a tevékenységre, vagy csak maradnak passzív csodálói, de aktív részesei az érzésnek…

Egy idő után külföldön is megjelent a táncház mozgalom. Egy-egy lelkes ember vezetésével csoportok jöttek létre a világ, szinte minden pontján, és olyanok is magyarul táncolnak, akiknek az anyanyelve nem magyar.

Vannak kisebb, nagyobb versenyek, fesztiválok, rendezvények, ahol mindenki megmutathatja, hogy mit tanult és min dolgozott az elmúlt időszakban. Itt díjazás is történik. Pénz, oklevél, stb…

Van egy éves nagy rendezvény, a Táncháztalálkozó, ahol a legjobbak mutathatják meg, hogy mit csináltak, az előző egy évben. A teljes plénum előtt a színpadon, mindenki örömére megmutatják a tudásukat, és hatalmas taps a jutalmuk, meg persze az elismerés, amely lehet erkölcsi, tárgyi és anyagi is.

 Vannak kamaratermi előadások, kis táncházak, tánctanítások. A küzdőtéren, lehet vásárolni mindent ami „népi” témájú. A folk kocsmában, pedig le lehet vezetni az egy év alatt felgyülemlett feszültséget, amit a nagyvilág okoz, a néptánc és a népzene meg nem értésével, a népzenét és néptáncot szerető és művelő emberek lelkében. Hiszen Ők, a legmélyebben hisznek abban, hogy amit csinálnak, hogy az jó, és nemes és kell az embereknek. Ezt pedig, mindenkinek meg akarják mutatni, hogy mindenki megtapasztalja, amit Ő már tud és szeret.

 Sajnos vannak olyan egyének a közösségben, akik rossz hírét viszik a néptáncosoknak és a népzenészeknek, így a táncházmozgalomnak, az illetlen, és méltatlan viselkedésükkel, ami nem összeegyeztethető azzal, amit Ő elvileg képvisel. Ebből adódik, hogy azok, akik szívvel lélekkel csinálják, néha belebotlanak olyanokba, akiknek már rossz tapasztalatik vannak, vagy előítéletekkel viseltetnek, ezen közösséggel szemben. De Mi, akik tudunk viselkedni, és tudjuk, hogy miről is szól a mozgalom, pontosan tudjuk, hogy nem ez a viselkedés a jellemző, és mindenki előtt, aki mást tapasztalt, jó példával járunk elő, hogy bebizonyítsuk Nekik, hogy bízhatnak ebben a közösségben, mert értéket képvisel, és a jóakarat hajtja.

Nagyvonalakban így tudnám felvázolni.

Akkor most elmondom, hogy, hogy épül fel egy MLM cég

 Minden közösségnek az egyén az alapja. (Egy korrekt MLM-ben nem történik más, csak annyi, hogy aki már használta, és megszerette a terméket, vagy a szolgáltatást, amit az MLM cég nyújt, az elmondja és megmutatja mindenkinek, akit csak ismer, hogy ez milyen jó dolog.)

 Az egyénekből, kis csoportok alakulnak azért, mert ugyan azt szeretik csinálni, vagy ugyan azt a terméket fogyasztják. Mindez meghatározott hierarchiával, alakul ki (vásárlói körök, ki kit regisztrált...). Majd ezekből, a csoportokból, nagyobb csoportok alakulnak, melyeknek már lesz érdekvédelmi szervezetük, ahogy itt szokás, az maga a Cég, és a régebben az üzletben dolgozók (vezetők csoportja). Ők vannak a hierarchia tetején, és Ők szervezik a rendezvényeket is.

Vannak kisebb klubok és ingyenes előadások, ahova el lehet járni és azt csinálni, és tanulni, amit szeretsz. Beszélni róla, előadásokat hallgatni, olyanokkal, akik szintén úgy gondolkodnak, ahogy Te. Itt találkozhatnak az „új” emberek is az MLM-el. Később, ők is lehet, hogy belépnek, mint munkatárs, vagy cégük van és behozzák az üzletbe, vagy  maradnak felhasználók, azaz, vásárlók, de ezzel is aktív, és elégedett részesei az egésznek…

Egy idő után külföldön is megjelenik a Cég. Egy-egy lelkes ember vezetésével csoportok jönnek létre a világ, szinte minden pontján, és olyanok is fogyasztóvá, vagy ajánlóvá válnak, akik eddig azt sem tudták, hogy mi az MLM, és mi ez a Cég, viszont elégedettek a termékkel.

Vannak kisebb, nagyobb rendezvények, ahol minden kiemelkedő teljesítményt nyújtó egyén megmutathatja, hogy mit tanult és min dolgozott az elmúlt időszakban. Itt díjazás is történik. Pénz, oklevél, kitűzők, egyéb tárgyi, erkölcsi és anyagi elismerések stb…

  Van egy éves nagy rendezvény, ahol a legjobbak mutathatják meg, hogy mit és, hogy csináltak, az előző egy évben. A teljes plénum előtt a színpadon, mindenki örömére megmutatják az eredményeiket, elmondhatják tapasztalataikat és hatalmas taps a jutalmuk, meg persze az elismerés, mely erkölcsi, anyagi és tárgyi is lehet egyaránt.

 Vannak előadások, kisebb képzések, tréningek is a helyszínen. Lehet vásárolni mindent, ami a céggel kapcsolatos. A rendezvény után pedig, akár egy kocsmában, le lehet vezetni az egy év alatt felgyülemlett feszültséget, amit a nagyvilág okozott, az MLM meg nem értésével, az MLM-et szerető és művelő emberek lelkében. Hiszen Ők, a legmélyebben hisznek abban, hogy amit csinálnak, az jó, és nemes, és kell az embereknek, mert segíteni tud Nekik. Ezt pedig mindenkinek meg akarják mutatni, hogy mindenki megtapasztalja, amit Ő már tud és Neki segített megoldani a problémáit, vagy a problémáinak egy nagy részét.

Sajnos vannak olyan egyének a közösségben, akik rossz hírét viszik az MLM-nek, és a Cégnek, az illetlen, méltatlan, erőszakos, rámenős, és hazug üzletpolitikájukkal és viselkedésükkel, ami nem összeegyeztethető azzal, amit Neki elvileg képviselnie kéne. Ebből adódik, hogy azok, akik szívvel lélekkel csinálják, néha belebotlanak olyanokba, akiknek rossz tapasztalataik vannak, vagy előítéletekkel viseltetnek, ezen közösséggel szemben. De Mi, akik tudunk viselkedni, és tudjuk, hogy miről is szól az MLM, és a Cég, pontosan tudjuk, hogy nem ez a viselkedés a jellemző. Mindenki előtt, aki mást tapasztalt,  jó példával járunk elől, és mindent megteszünk, hogy bebizonyítsuk Neki, hogy bízhat ebben a közösségben és a Cégben, mert értéket képvisel, és a jóakarat, meg a segíteni akarás hajtja.

Röviden ennyi....

 Láthatóvá vált a "szemszög", miszerint, a táncház mozgalom nagyon hasonlóan épül fel és működik, mint egy MLM Cég. A legtöbben ingyen és bérmentve csinálják, és "csak" fogyasztói a "terméknek", (amatőr táncosok, táncházba járók, és kedvtelésből zenélők) akik nagyon minimális pénzt tudnak keresni kisebb "munkákkal" (haknikkal). Mások, pénzt is kapnak érte, bár ezen díjazás mértéke, egyáltalán nem arányos az elvégzett munka minőségével és mennyiségével. (hivatásos táncosok, és zenészek, elképesztően alul vannak fizetve)  

 A hatalmas különbség a pénzek elosztásának a mértéke és igazságossága. MLM-ben ha sokat dolgozol és eredményes vagy, akkor sok pénzed is van, attól függetlenül, hogy mikor léptél be, milyen régen csinálod, vagy kinek, a kije vagy, és emellett még rengeteg elégedett "ügyfeled" (vásárlód és munkatársad) is van, illetve lesz.

 A táncház mozgalomban sajnos, nem ez a jellemző.

Egyébként pedig a végső következtetés, hogy majdnem TELJESEN UGYAN OLYAN, A KETTŐ!

Tehát ha legközelebb egy MLM cégen köszörülöd a nyelved, vagy olyanon, aki MLM-et csinál, pedig azt sem tudod, hogy kiféle, vagy miféle, jusson eszedbe, hogy Te is egy „MLM”-ben vagy benne, csak az elismerése annak amit, Te tettél, és teszel a közösségedért, nem biztos, hogy a helyén van kezelve.

 Azért, mert valaki jól keres azzal, amit szeret csinálni, nem feltétlenül kell utálni. Ez egy divatos szokás manapság, és egyes egyedül, az irigység hajtja.

Tudjunk örülni mások sikerének! Ennek lenne egy kritériuma, mégpedig az, hogy mindenkit, aki valamit is letett az asztalra, annak el kell ismerni az érdemeit, annak mértéke és minősége szerint. Ha ez így történik, akkor senki nem lesz irigy, mert mindenki megkapja, ami jár Neki. 

 Aki nem kapna semmit, annak oka az lenne, hogy nem csinált semmit, legfeljebb mértéktelenül sokat ivott (vagy...), és dorbézolt különböző táncházakban és klubokban, de nem építette a közösséget semmilyen szempontból, SŐT... Így, nem lenne alapja bántani, és ócsárolni azokat, akik tesznek, és csinálják és ezért elismerésben részesülnek.

Ha most az első kérdésed az, hogy: "Ok, és akkor most mi van?", akkor azt üzenem, hogy kicsit dugd ki a fejed a burokból, és nézz körül a világban. Mert nem az a lényeg, hogy az MLM szerinted jó, vagy rossz, hanem az a lényeg, hogy az MLM ugyan úgy működik, él, aktív és sokan szeretik (sokkal többen), mint a táncházi életet, és, mint a táncház mozgalmat. (Csak itthon több, mint 350.000-en foglalkoznak valamilyen MLM-el (index)) 

Megjegyzés: 

 A cikkben leírtak, a saját véleményemet tükrözik, amit a saját megfigyeléseimre alapozok. Amit leírtam szerintem helytálló és a célja az emberek tolerancia szintjének az emelése, az előítéletek lecserélése tapasztalatokra és annak a gondolatnak a közlése, hogy az élet nem egy egyismeretlenes egyenlet, aminek csak egy megoldása van, és néha az is nulla... Több megoldás is lehetséges, minden egyes élethelyzetre...

 Ezért a véleményemért néhány szűk látókörű ismerősöm, biztos neheztelni fog.  Nem számít! :) Tegyék... Ők ettől, még nem lesznek többek, és Én nem leszek kevesebb. Vannak olyan emberek, akik észre sem vették, de kialakult náluk a csőlátásnál is rosszabb, általam, "kúplátásnak" nevezett effektus, és a kúpnak, általában, nincs luk a végén, hanem bezárul... Ezt saját magának, NAGYON nehezen vallja be az ember, de ezért vagyok Én, hogy segítsek... :)

  Nincs szándékom az általam épített hálózatot ezzel reklámozni. 

 A táncház mozgalmat, mint közösséget jóval régebben építem, mint az MLM-et ezért nyilvánvalóan nem akarom bántani sem. A nyilvánvaló igazságtalanságok mellet, viszont, soha sem tudtam szó nélkül elmenni, és amit hivatásos néptáncos, és népzenész körökben adnak, havi fizetés címszóval, az szerintem vérlázító, ha mellé tesszük, hogy milyen munka van elvégezve ezért a pénzért! (az, hogy alul fizetett, nem eléggé árnyaltan mutatja helyzet komolyságát) 

Köszönöm, hogy elolvastad és értelmezted!

Most visszaveheted az egódat, már ha sikerült félretenni…  

Boby

Amitől megváltozhat az életed...

Kedves Olvasóim!

 Ennek a 19 másodpercnyi hang anyagnak, amit kiszerkesztettem, "egy filmből", :) a mondanivalója, gyermek korom óta a fejemben, szól, zeng, visszhangzik. Mégis, e szerint cselekedni, nem olyan régen kezdtem el, kb. 5 éve. Mostanra már annyira a véremmé vált, hogy nem is tudok másképpen tenni, csak ahogy az alant hallható kis részletben elhangzik. Minden szava aranyat ér. Legalább egyszer hallgassátok meg. Sokan biztos ismerik, de még nem értelmezték. Most értelmezd, és a következő tennivalódat, ennek a szellemében csináld meg! Látni fogod a különbséget, ha így teszel. 

 Amikor valamire azt mondjuk, hogy "...hát igen, próbáltam, de nem ment.", vagy "...pedig én annyira próbáltam, de..." , vagy "...próbálgattam, de igazából nem az én..." vagy "...próbálgattam, de nem nekem találták ki.)...", akkor ne csodálkozzunk, hogy nem sikerül, amit " annyira próbáltunk". Tedd meg! Csináld meg! Akard, és csináld! Ne gondolkodj, hanem cselekedj! Aztán lásd a különbséget a "próbálgatás, és a tett között! :)

...és ez az élet MINDEN területére igaz!

 A lényeg, hogy: TEDD, VAGY NE TEDD, DE NE PRÓBÁLD!

Boby
:)

Gondolat ébresztő

Kedves Olvasóim!

 Kaptam pár hozzászólást a korábbi bejegyzésekhez, aminek nagyon örülök, mert így pár embert ki tudtam billenteni, ha pár percre is, a megszokás "halálos", látszatbiztonságából.

 Hallottuk már, hogy Valaki, ilyet mond a környezetünkben, vagy a szomszédban, hogy, "Ebből a pénzből nem lehet megélni...", "Ez semmire sem elég...", Még hány bőrt akarnak lehúzni rólunk...?", "Ezt már nem lehet bírni...", stb...????

 Akinek ennyire rossz, tűrhetetlen, borzasztó, és elviselhetetlen a helyzete, AKKOR, AZ MIÉRT NEM VÁLTOZTAT??? Ha úgy csinálja, mint eddig, akkor jobb lesz? Eddig jobb lett? NEM ÉRTEM!!!!!!!!

 Megy a nyávogás, meg a bosszankodás, de mégis inkább maradunk a régi (nem)bevált, megszokott (nem)megoldásoknál.

 Erre egy nagyon okos mondat:

...elgondolkodtató.

 Ha kiállok a térre, felnézek az égre, és kinyitom a számat, hogy belerepüljön a sült galamb, akkor nagyot fogok csalódni. Ami beleesik a számba, az nem sült galamb lesz, hanem legfeljebb galamb sz_r. Ha ezt a tevékenységet megszokom és minden nap csinálom, egyszer sült galamb lesz? Nem hiszem... De a remény hal meg utoljára...

 Lehet lottózni is. Ja... Az állam tiltja a pilóta játékokat, de Ő maga azért csinálja. A pilóta játék szerintem is egy gusztustalan átverés! Ha lottózol, téged is átvernek. Folyamatosan, kis összegekkel, de be vagy csapva. Őszíntén, mennyit játszottál el eddig (ha lottózol persze), és mennyit nyertél? Nagyon kevesen nyernek jelentős összeget a Lottón, de mégis játszanak. Miért? Mert ott van a remény, az esély, bármi csekély is, de ott van... Ezt használja ki a Szerencsejáték zrt-n keresztül az Állam. Ez is egy adó fajta, amit önként fizetnek az emberek. A PILÓTA JÁTÉKBAN CSAK AZ NYER AKI LEGFELÜL VAN, ÉS NÉHÁNYAN MÉG AKINEK SZERENCSÉJE VOLT!!!  Nagyobb nyeremény esetén, néha, 14 millió szelvényt is feladnak itthon. Nem vagyunk már 10 millióan sem... Mennyi pénz az? JUJ..!!!!! Na ez a Lottó.

 Vagy fogjuk a válságra? NINCS MÁR VÁLSÁG! Ami most van az a normális élet. Ez van. Nem lesz jobb! Mire várunk? Arra, hogy majd egyszer csak bejelentik, hogy "Mától nincs válság, mától mindenkinek lesz munkája, és normális fizetése."? Sajnos össze kell, hogy törjem ezt az álmot. Ilyen nem lesz. Ebben a világban kell eredményesnek lenni és kész! Nem kifogásokat kell kreálni, és hazudozni magadnak és mindenkinek, hanem minden lehetőséget megragadni és csinálni. Mert vannak lehetőségek, csak a megszokásaink miatt nem vesszük észre őket, de leginkább, NEM AKARJUK észre venni őket, mert ezek a lehetőségek másképpen működnek, mint amit a hétköznapokban már megszoktunk. A hétköznapi megszokott dolgaink is, amikor először találkoztunk velük, furcsák voltak nem? Mobil telefon, még régebben a színes TV, és hogy nem csak egy csatorna van már, videó magnóval fel lehet venni a műsort... stb... Nos? Így van?
  A megszokott idáig elhozott. Ha van egy 2000 méteres hegy, amit meg akarsz mászni, akkor elindulsz az elején egy módszerrel. Ha ezzel a módszerrel akarsz végig menni, garantáltan nem fog sikerülni. Eljutsz mondjuk a lakásodtól a hegyig autóval. De a hegy lábánál, már módszert kell váltani... nem?  Igen, kényelmes az autóban ülni. Lehet mondani, hogy de én próbálkozok, csak egyszerűen az autó nem megy tovább, pedig nyomom a gázt... és jöhetnek a kifogások, hogy miért nem szállsz ki, és kezdesz el gyalogolni... talán, mert nem is akarod igazán? (hmmm)

 Nagyon sokan a múltban élnek. A múltban történt eseményeken rágodnak, és végtelen értekezéseket folytatnak, a "mi lett volna ha.." gondolat körben. Aki a múltra fókuszál, az nem látja, hogy hol van most, de azt végkép nem látja, hogy merre tart. Hátra fordulva, nem tudsz előre menni, mert elesel.

A végére pedig, egy Henry Ford örökzöld:

 Ezt a bejegyzést csak úgy, gondolat ébresztőnek szántam... :)

További szép napot kívánok mindenkinek!

Boby
:)  

A nyugdíj rendszer jó így, vagy inkább mégsem...?

Kedves Olvasóim!

Ki gondolja úgy, hogy a nyugdíja, a jövőben biztosított?

 Szerény véleményem szerint, bár nem ismerem részletekbe menően az állami nyugdíj rendszerét, de egy biztos; hosszútávon fenntarthatatlan, mivel az aktív munkavállalók, és így a nyugdíj járulék fizetők, és a nyugdíjasok aránya, egy öregedő társadalomban, egy, egynél kisebb számot eredményezne, ami nem jelent mást, mint, hogy több mint egy nyugdíjas jut egy munkavállalóra, akinek a járulékaiból fizetik a nyugdíjakat.

Munkavállalók     az eredmény pedig kisebb, mint 1

Nyugdíjasok  

 A mai nyugdíj rendszerünk, nagyon hasonlóan működik, mint egy pilóta játék.

 Az új beszállók pénzéből fizetik ki a régi tagokat. Ha nem lennének új beszállók, akkor bedőlne a rendszer. Ez a pilóta játék. A pénzünk szépen felszáll, mint egy „repülő” a rendszer elején tartózkodókhoz, ezért „pilóta” játék. A pilóta játék szóösszetételből, a „játék”-ot én sem értem, mert ez egyáltalán nem egy jó móka, egy játék viszont az… (talán az lehet, hogy játszva pénzt veszíteni)

 Ez így nem jó! Azt hiszem, ebben, egyet értünk mindannyian. De, akkor mi lehetne a jó megoldás?

 A magán nyugdíj pénztár, egy jó megoldás lehetett volna, ha nem veszik el mindenkitől. Annak vége. Sok ember veszítette el a megtakarítását, és így, egy „normális” nyugdíj lehetőségét.

 Egyébként, maga a nyugdíj egy nagyon jó, és okos ötlet volt, a maga idejében. Ma már egy idejét múlt, és elavult rendszer ebben a formában, mert a helyzet már nem olyan, mint amikor kitalálták. Akkor több munkavállaló volt, mint nyugdíjas, és ők is mind maguknak gyűjtötték a pénzt. De ebbe, ne menjünk most ennél jobban bele.

 Egy-két új gondolat beültetésével a régi rendszerbe, létre lehetne hozni valami modern, innovatív és működő konstrukciót. Nos…

 Ha MLM-ben, Te megtanítasz egy munkatársat dolgozni és pénzt keresni - akit Te hoztál be az üzletbe - akkor, az ő munkája után, mindig kapni fogsz jutalékot. Ez így igazságos? Igen!

Amikor téged a munkahelyeden „megkérnek, és te önként vállalod”, hogy betanítasz egy új munkatársat, aki azután a cégnek profitot fog termelni, Neked emelik a fizetésed? Esetleg kapsz valami egyszeri juttatást? Egyáltalán megköszönik? Ez így igazságos? NEM

 Ami Nekem megfordult a fejemben, az egy durva „vázlatrajz” inkább, mint egy konkrét terv, de szerintem jól látható, hogy működő képes konstrukcióról van szó, ha a tanárok és pedagógusok nyugdíját nézzük.

  Ha minden tanár, aki jól végezte a munkáját és megtanított sok száz, vagy akár sok ezer gyereket, arra, amit Ő tud, és a gyerekekből dolgozó, a GDP termelésében aktív szerepet vállaló, hasznos tagjai vállnak a társadalmunknak, akkor ezen, a már felnőtt és dolgozó emberek fizetéséből, illetve minden fajta pénzkeresetéből, minimális százalék levonásával, minden tanár, pedagógus és minden oktatásban részt vevő nyugdíja megoldódhatna.  
 Példa:
Egy tanító, pályafutása alatt, vegyünk egy városi általános iskolát, tanít évente három osztályt matematikára. Maradjunk egy tantárgynál a példa kedvéért. (a számok, nem egy reprezentatív felmérés eredményei, hanem egy kitaláció) Három osztályban 60 gyereket. Ez évente 60 gyerek, aki kijárja az osztályokat és tovább lép felső tagozatba. Tehát ha egy tanító 40 évig dolgozik, akkor 2400 gyereket tanít meg a matematikára.
Ha ebből a 2400-ból, mondjuk, hogy csak 1200-an tanulnak tovább, és találnak maguknak egy "jól fizető" állást, akkor mondjuk, hogy mai léptékkel mérve, a példa kedvéért, vegyük úgy, nettó 180.000Ft-ot keresnek majd meg. Ha ennek az összegnek vesszük éves szinten a 0,5%-át (mondjuk), tehát nem minden hónapban, hanem csak egy évben egyszer vesszük, akkor ez évente 900Ft/diák nyugdíjmegtakarítást jelent a pedagógusnak. DE!!!! Mi 1200 olyan dolgozóról beszéltünk akik 180.000Ft-ot visznek haza havonta. Akkor ez mennyi pénz? 1200x900=1.080.000ft/év nyugdíjmegtakarítás.

  EZ CSAK EGY PÉLDA AZ ÉN ÁLTALAM KITALÁLT SZÁMOKKAL ÉS KONSTRUKCIÓVAL! 
  

 Gondoljunk bele. Ez, motiválná a tanárokat, hogy minél lelkiismeretesebben, és jól végezzék a munkájukat? 

  Minden gyermek, lehetőségek tárháza. Minden gyermek és fiatalember az lehet, aki csak akar, ha megfelelő támogatást kap. Milyen motiváció az egy tanárnak, hogy lehet, hogy Ő tanítja a jövő egyik meghatározó, ingatlan milliomosát, és rajta, a tanáron múlik, hogy matekból, a gyerek megérti e az alapokat, vagy sem? Ha igen, akkor… J

 Csak az lenne tanár, aki valóban alkalmas, mert aki nem annak nyugdíja sem lenne, és ami még nagyon fontos, az államnak kevesebb dolga lenne a tanári nyugdíjakkal, mind időben, és energiában, mind pénzben.

A saját példám így hangzana:

Én egy hangszer tanár vagyok, és leginkább 1 tanítványnak tartok órát egyszerre, tehát, nem tanítok tömegeket. Ha a tanítványom, jó zenész lesz, és zenekarban, vagy szólistaként, jó, nagyon jó, kiváló, vagy kimagasló eredményeket ér el, és ez a honoráriumában is megmutatkozik, esetleg lemezeket is kiad és passzív jövedelme, jogdíjai is keletkeznek, akkor jó nyugdíjam lesz, mert jól végeztem a munkámat.

 Mindenkinek, azaz érdeke, hogy az emberek jól végezzék a munkájukat. 

Vajon hány nyugdíjas tanítónéni és tanító bácsi nyomorog a kis otthonában, mint kisnyugdíjas, akinek néha még kenyérre sem telik, úgy, hogy 40-50 évet letanított, és ezalatt az idő alatt diákok százait, akát ezreit, tanította meg írni, olvasni és számolni, akik most azért mert tudnak írni, olvasni, és számolni pénzt tudnak keresni? Ez NEM IGAZSÁGOS!

Természetesen ez így nagyon le van sarkítva, de az elv remélem érthető, amire gondolok. Egyenlőre csak a tanárokon gondolkodtam, mivel én is az vagyok, de biztos vagyok benne, hogy átültethető ez a konstrukció más területekre is.

Már régóta a fejemben kering ez a gondolat, így most végre kiírtam magamból, kicsit jobban is érzem magam. Remélem eljut ez az írás egy olyan Valakihez, aki van annyira fontos, és van olyan helyzetben, hogy ha akar, akkor kezd valamit ezzel a gondolattal. Nem kell, hogy a nevem megjelenjen. Vigyék, vegyék! Csak működjön…

Boby

u.i: Most is nagyon sok jó pedagógus van az országban, akik lelkiismeretesen végzik a munkájukat, de amikor hazamennek, választaniuk kell, hogy melyik sárga csekket fizetik be, és melyiket halasztják a következő hónapra. Ezek a problémák a nyugdíjba vonuláskor hatványozódni fognak. Előbb, vagy utóbb ezeket a problémákat és a kilátástalan jövőkép okozta feszültséget, nem tudja a pedagógus az iskolán kívül hagyni. Odabent pedig, a Ti gyerekeitek ülnek, akik nem tehetnek a problémákról, de lehet, hogy akaratlanul is elszenvedői esznek, egy-egy olyan "jelenetnek" vagy atrocitásnak, ami nem biztos, hogy jót tesz, gyermeki lelkük fejlődésének. Ki tehet erről? Jó kérdés igaz...? 

A kérdés inkább az, hogy ki és mit tehet, ennek a helyzetnek a megváltoztatásáért? Talán egy ötlet elég...