Július első napjaiban kezdetét vette a Méta, népzenei és néptánc tábor. Sok év után, új helyen, Dinnyésen került megrendezésre a többnapos zenei és táncos továbbképzés. Először voltam úgy a táborban, hogy tanítottam is. A magyarországi, ilyen típusú táborokban, bár szerintem a világon megrendezett zenei táborok történetében, még nem volt példa arra, hogy harmonika oktatás legyen. Ez a fajta kísérő harmonikázás, amit én is művelek, még nem volt tanítva. Iskolai, és tudományos szinten sincs kidolgozva ennek a hangszernek a népzenében elfoglalt helye. Van aki szereti, van aki, nem, de vitathatatlan, hogy egyre több fiatal kap kedvet, hogy ehhez a hangszerhez nyúljon.
A tábor nagyon jó hangulatban telt, sok muzsika és fröccs kíséretében. A 8 harmonikás aki eljött, remélem, hogy sok újdonsággal és gyakorlási kedvvel ment haza, a tábor végén. Mi Erikával nagyon nehezen tudtunk elszakadni a társaságtól. Kellett 2 hét a regenerációhoz, de nem cserélném el semmire azt a szűk hetet, amit Dinnyésen töltöttünk.
Több mint 100 zenészpalánta, 20 táncolni vágyó és a tanárokból és a segítőkből álló vezetőség együtt mulatott minden este, amely esték közül az utolsónak egyszerűen, nem akart végeszakadni. Még reggel 8-kor is ment a zene és a tánc...
Itt egy kis összefoglaló, az én szemszögemből:
Az egyik tanítványom a táborból, Simon Norbi, csinált nekem új feliratot a hangszeremre. Ezzel teljesen egyénivé téve ezt az amúgy is a kezemre átalakított harmonikát. Íme:
Remélem jövőre még többen jöttök!
További szép nyarat és sok muzsikálást!
