Kedves Olvasóim!
Ki gondolja úgy, hogy a nyugdíja, a jövőben biztosított?
Szerény véleményem szerint, bár nem ismerem részletekbe
menően az állami nyugdíj rendszerét, de egy biztos; hosszútávon fenntarthatatlan,
mivel az aktív munkavállalók, és így a nyugdíj járulék fizetők, és a nyugdíjasok
aránya, egy öregedő társadalomban, egy, egynél kisebb számot eredményezne, ami
nem jelent mást, mint, hogy több mint egy nyugdíjas jut egy munkavállalóra,
akinek a járulékaiból fizetik a nyugdíjakat.
Munkavállalók az eredmény pedig kisebb, mint 1
Nyugdíjasok
A mai nyugdíj rendszerünk, nagyon hasonlóan működik, mint
egy pilóta játék.
Az új beszállók pénzéből fizetik ki a régi tagokat. Ha nem
lennének új beszállók, akkor bedőlne a rendszer. Ez a pilóta játék. A pénzünk
szépen felszáll, mint egy „repülő” a
rendszer elején tartózkodókhoz, ezért „pilóta” játék. A pilóta játék
szóösszetételből, a „játék”-ot én sem értem, mert ez egyáltalán nem egy jó
móka, egy játék viszont az… (talán az lehet, hogy játszva pénzt veszíteni)
Ez így nem jó! Azt
hiszem, ebben, egyet értünk mindannyian. De, akkor mi lehetne a jó megoldás?
A magán nyugdíj
pénztár, egy jó megoldás lehetett volna, ha nem veszik el mindenkitől. Annak
vége. Sok ember veszítette el a megtakarítását, és így, egy „normális” nyugdíj
lehetőségét.
Egyébként, maga a
nyugdíj egy nagyon jó, és okos ötlet volt, a maga idejében. Ma már egy idejét
múlt, és elavult rendszer ebben a formában, mert a helyzet már nem olyan, mint amikor
kitalálták. Akkor több munkavállaló volt, mint nyugdíjas, és ők is mind maguknak
gyűjtötték a pénzt. De ebbe, ne menjünk most ennél jobban bele.
Egy-két új gondolat beültetésével a régi rendszerbe, létre lehetne hozni valami
modern, innovatív és működő konstrukciót. Nos…
Ha MLM-ben, Te
megtanítasz egy munkatársat dolgozni és pénzt keresni - akit Te hoztál be az
üzletbe - akkor, az ő munkája után, mindig kapni fogsz jutalékot. Ez így
igazságos? Igen!
Amikor téged a munkahelyeden „megkérnek, és te önként
vállalod”, hogy betanítasz egy új munkatársat, aki azután a cégnek profitot fog
termelni, Neked emelik a fizetésed? Esetleg kapsz valami egyszeri juttatást? Egyáltalán
megköszönik? Ez így igazságos? NEM
Ami Nekem megfordult
a fejemben, az egy durva „vázlatrajz” inkább, mint egy konkrét terv, de
szerintem jól látható, hogy működő képes konstrukcióról van szó, ha a tanárok
és pedagógusok nyugdíját nézzük.
Ha minden tanár, aki jól végezte a munkáját és
megtanított sok száz, vagy akár sok ezer gyereket, arra, amit Ő tud, és
a gyerekekből dolgozó, a GDP termelésében aktív szerepet vállaló, hasznos tagjai
vállnak a társadalmunknak, akkor ezen, a már felnőtt és dolgozó emberek
fizetéséből, illetve minden fajta pénzkeresetéből, minimális százalék
levonásával, minden tanár, pedagógus és minden oktatásban részt vevő nyugdíja
megoldódhatna.
Példa:
Egy tanító, pályafutása alatt, vegyünk egy városi általános iskolát, tanít évente három osztályt matematikára. Maradjunk egy tantárgynál a példa kedvéért. (a számok, nem egy reprezentatív felmérés eredményei, hanem egy kitaláció) Három osztályban 60 gyereket. Ez évente 60 gyerek, aki kijárja az osztályokat és tovább lép felső tagozatba. Tehát ha egy tanító 40 évig dolgozik, akkor 2400 gyereket tanít meg a matematikára.
Ha ebből a 2400-ból, mondjuk, hogy csak 1200-an tanulnak tovább, és találnak maguknak egy "jól fizető" állást, akkor mondjuk, hogy mai léptékkel mérve, a példa kedvéért, vegyük úgy, nettó 180.000Ft-ot keresnek majd meg. Ha ennek az összegnek vesszük éves szinten a 0,5%-át (mondjuk), tehát nem minden hónapban, hanem csak egy évben egyszer vesszük, akkor ez évente 900Ft/diák nyugdíjmegtakarítást jelent a pedagógusnak. DE!!!! Mi 1200 olyan dolgozóról beszéltünk akik 180.000Ft-ot visznek haza havonta. Akkor ez mennyi pénz? 1200x900=1.080.000ft/év nyugdíjmegtakarítás.
EZ CSAK EGY PÉLDA AZ ÉN ÁLTALAM KITALÁLT SZÁMOKKAL ÉS KONSTRUKCIÓVAL!
Gondoljunk bele. Ez, motiválná a tanárokat, hogy minél lelkiismeretesebben, és jól végezzék a munkájukat?
Minden gyermek, lehetőségek tárháza. Minden gyermek és fiatalember az lehet,
aki csak akar, ha megfelelő támogatást kap. Milyen motiváció az egy tanárnak,
hogy lehet, hogy Ő tanítja a jövő egyik meghatározó, ingatlan milliomosát, és
rajta, a tanáron múlik, hogy matekból, a gyerek megérti e az alapokat, vagy
sem? Ha igen, akkor… J
Csak az lenne tanár,
aki valóban alkalmas, mert aki nem annak nyugdíja sem lenne, és ami még nagyon
fontos, az államnak kevesebb dolga lenne a tanári nyugdíjakkal, mind időben, és
energiában, mind pénzben.
A saját példám így hangzana:
Én egy hangszer tanár vagyok, és leginkább 1 tanítványnak
tartok órát egyszerre, tehát, nem tanítok tömegeket. Ha a tanítványom, jó
zenész lesz, és zenekarban, vagy szólistaként, jó, nagyon jó, kiváló, vagy
kimagasló eredményeket ér el, és ez a honoráriumában is megmutatkozik, esetleg
lemezeket is kiad és passzív jövedelme, jogdíjai is keletkeznek, akkor jó
nyugdíjam lesz, mert jól végeztem a munkámat.
Mindenkinek, azaz
érdeke, hogy az emberek jól végezzék a munkájukat.
Vajon hány nyugdíjas tanítónéni és tanító bácsi nyomorog a kis otthonában, mint kisnyugdíjas, akinek néha még kenyérre sem telik, úgy, hogy 40-50 évet letanított, és ezalatt az idő alatt diákok százait, akát ezreit, tanította meg írni, olvasni és számolni, akik most azért mert tudnak írni, olvasni, és számolni pénzt tudnak keresni? Ez NEM IGAZSÁGOS!
Természetesen ez így nagyon le van sarkítva, de az elv
remélem érthető, amire gondolok. Egyenlőre csak a tanárokon gondolkodtam, mivel
én is az vagyok, de biztos vagyok benne, hogy átültethető ez a konstrukció más
területekre is.
Már régóta a fejemben kering ez a gondolat, így most végre
kiírtam magamból, kicsit jobban is érzem magam. Remélem eljut ez az írás egy
olyan Valakihez, aki van annyira fontos, és van olyan helyzetben, hogy ha akar,
akkor kezd valamit ezzel a gondolattal. Nem kell, hogy a nevem megjelenjen.
Vigyék, vegyék! Csak működjön…
Boby
u.i: Most is nagyon sok jó pedagógus van az országban, akik lelkiismeretesen végzik a munkájukat, de amikor hazamennek, választaniuk kell, hogy melyik sárga csekket fizetik be, és melyiket halasztják a következő hónapra. Ezek a problémák a nyugdíjba vonuláskor hatványozódni fognak. Előbb, vagy utóbb ezeket a problémákat és a kilátástalan jövőkép okozta feszültséget, nem tudja a pedagógus az iskolán kívül hagyni. Odabent pedig, a Ti gyerekeitek ülnek, akik nem tehetnek a problémákról, de lehet, hogy akaratlanul is elszenvedői esznek, egy-egy olyan "jelenetnek" vagy atrocitásnak, ami nem biztos, hogy jót tesz, gyermeki lelkük fejlődésének. Ki tehet erről? Jó kérdés igaz...?
A kérdés inkább az, hogy ki és mit tehet, ennek a helyzetnek a megváltoztatásáért? Talán egy ötlet elég...
