Szórakozás, vagy életmód?

Kedves Olvasóim!

 Régen írtam, mert gyűjtöttem magamban az infókat, benyomásokat, és hagytam, hogy ezek egy új cikkre való lökést és témát adjanak. Sok ilyen cikk van a fejemben, sok témában, de most egy táncházas cikk megírására érzek kellő indíttatást.

 Ahogy a címben is írtam, a táncház, a néptánc, és a népzene funkciójáról elmélkednék most pár sorban.

ÁLTALÁNOSÍTANI FOGOK!

Sokaknak a táncház, egy szórakozási forma, egy kikapcsolódás, a hétköznapi szürkeségből való kiszakadásra való lehetőség. Ezzel szemben, vannak akiknek már életformává vált. Mi is a különbség?

 Akiknek ez egy szórakozási forma, azok vagy rendszeresen, vagy kisebb kihagyásokkal járnak táncházba, és soha nem lesznek PROFI táncosok, viszont akár 20-30 évig is ugyan azzal a lelkesedéssel fognak nekiállni táncolni, vagy  táncot tanulni, mint amikor megismerkedtek vele. Biztos, hogy nem fognak viseletbe beöltözve járni-kelni az utcán, mutatva,. hogy Ő bizony, képvisel most valamit, és erre büszke. Ő magában képvisel, és büszke... Talán elmennek egy "amatőr" táncegyüttesbe táncolni. Teszik ezt azért, hogy még több dialektust, és azokat amiket már ismernek, jobban megtanulják táncolni, és ezzel élvezni azokat az alkalmakat, amikor a párjukkal ezeket élő zenére eltáncolhatják. Persze lehetne még mélyebbre menni, és típusokra bontani ezt a kategóriát, de most ezt nem teszem...

 Akiknek a táncház, már életforma lett, azok már nem biztos, hogy a népi kultúra szépségéért járnak táncházba. Nem biztos, hogy a párjával tett pár tánclépés öröméért megy le egy klubba. Itt, már egész más motiváció mozgatja az embert a háttérből. A megszokás, ami miatt, már rosszul érzi magát az ilyen ember, ha nem megy el egy buliba. Ezek az emberek a legtöbb buliban ott vannak. Mindig alkoholt fogyasztanak. Nem mindig állnak föl táncolni, vagy ha zenészről van szó, akkor nem mindig veszi elő a hangszert, sőt nem is mindig viszi magával. A társasága, hasonló emberekből áll. Nem ítélem el őket, mert a kísértés nagy, én is éreztem sokszor, hogy ha most ebbe, meg abba a buliba nem megyek el, akkor lemaradok valami fontosról... Nem maradtam le semmiről, legfeljebb spóroltam pár ezer forintot, és pár ezer agysejtet. Nagyon vékony a határ amikor életmóddá válik a táncház, és ennek a legrosszabb értelmében. Folk kocsmáról, folk kocsmára járni, hétről-hétre, egy megszokott PROGRAM szerint. Mint egy gép... Nem is gondolkodik rajta, hogy hova vezet ez az út, mert csak a programját követi, buliról-bulira. Valahogy erre, mindig van pénze, de mindig sírás van amikor a pénz szóba kerül. Jövőkép van, valamilyen, és nagy tervek is vannak, csak a megvalósításnál mindig ez hangzik el: "Majd amikor..." és nem történik semmi.
 Egy okos embertől hallottam: "Akkor vagy alkoholista, ha pontosan tudod, hogy mikor iszol legközelebb." Persze vannak fokozatok. Minden este egy sör, az nem a klasszikus értelemben vett alkoholizmus...

 Az viszont amikor egy zenészt megfogadnak a táncházba muzsikálni, és Ő az aki elsőnek érkezik, leül a kocsmában és elkezd inni, majd a buli végén utolsóként feláll(na), és várja a gázsit, már egy intő példa, hogy hova el lehet jutni, ezzel a megszokásból induló, és a gyeplőt a kezünkből kiengedő, PROGRAM követő magatartással. A példa valós, de nem írok róla többet, a személyiségi jogok, és a korrektség miatt azzal szemben, aki ezt elmesélte nekem.
 Számtalan esetben láttam eszméletlenre ivott zenészeket a bulinak már a közepén. Táncost szintén. Én is megittam a magamét, sőt egyszer-kétszer én is hamarabb dőltem ki, mint kellett volna, de egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor történt ilyen. Még a helyszínre is emlékszem. (A bulira természetesen nem...) De amiről beszélek, az a minden buliban, és rendszeresen, szituáció. Hova vezet ez? Mi az értelme? Ezt a viselkedést adjuk tovább, a fiataloknak, akik most nőnek fel a táncházakban, és klubokban? Erre a "kulturált szórakozásra" olyan büszkék azok akik részegen verik az asztalt, hogy "Magyar táncházba, magyar zenét!"?
 Amikor fiatal zenészektől, tanítványoktól azt hallom vissza, hogy voltak egy táncházban, és nem értették, hogy egyes "nagyon táncosok" mit csináltak tánc címén, amikor nyakukon a duzzadó erekkel, szinte habzó szájjal, vérben forgó szemekkel, hongkongi akciófilmbe illő hang effektekkel kísérve, "táncoltak" legényest, vagy ugyan ilyen elánnal rángatták jobbra, illetve balra, a párjukat, aki igazából csak kellék volt, és fura módon, így is élvezte, mert a "nagyon táncossal" táncolhat, akkor elgondolkozok egy kicsit...

 Vannak olyan klubok, amelyek működésükkel egyenesen ártanak a táncház hírének, és a kultúránknak. Ahol minden este botrány, balhé, verekedés van, vér folyik, és nem ritkán, rendőrök is vannak... Miért jó így lealjasítani azt, amire olyan büszkék vagyunk? Akik ezeket a helyeket csinálják a "legbüszkébbek" közül kerülnek ki...
 Adjuk meg a módját a szórakozásnak. Mulassunk, italozzunk, táncoljunk, énekeljünk, muzsikáljunk... De az ISTEN SZERELMÉRE!!!! KULTURÁLTAN!!!!!!!!!!!!!!
 Megkaptam párszor, hogy de a falun...., meg a székelyeknél..., meg a juhászok így, meg úgy mulattak...., meg a régiek a kultúrházban is elengedték magukat, és mulattak... Tudom, én is ott voltam sokszor ilyen eseményeken. DE!!!!!!!!!!!!!!! Én most a városi emberek szórakozásáról beszélek, akik "megpróbálnak" a nagyvárosban, falusi ember módjára szórakozni, ami rendben is lenne, ha a falusi ember, szűk közösségének a rendszabályozó hatása, működne. De, nem működik, mert az illető bármennyire is falusi akar lenni, még úgy is beszél, egyes esetekben, és még a táncmozdulatokat is majdnem tökéletesen lemásolja, viszont ennek ellenére Ő, VÁROSI EMBER!!!! Nem tud más lenni, mert itt szocializálódott!!! Egy hatalmas háború dúl a fejében. Nincs mögötte a falu közösségének a rendszabályozó ereje, mert a városban ilyen nincs, viszont van liberális gondolkodás. Mindenki azt csinál amit akar, és ha ez másoknak, nem tetszik, akkor lehet elhúzni... (ezt is megkaptam már párszor)

Itt kezdődik a probléma... Szerintem!

Hova vezet mindez?

Nem kell Velem egyetérteni! Ez az én véleményem, és bárki előtt vállalom.
Részemről, a kulturált szórakozást részesítem előnyben.

Boby

Másnap(osan) megnézni, hogy mennyit költöttél az este... :)

Kedves Olvasóim!

 Volt már olyan Veletek, hogy egy átmulatott este után, másnap(osan), megnéztétek a brifkót, és meglepően sok pénz hiányzott belőle? Ilyenkor próbáltálunk visszaemlékezni, hogy mire is ment el, de nem minden részlet tiszta... :) Ismerek olyat, akinek volt már ilyen tapasztalata... :)
 Milyen érzés volt? ...

 Ehhez mit szólnátok?
Elmész mulatni, egy budapesti romkocsmába, ahol 390ft egy korsó sör, és 180ft egy deci rozé, élő zene van,   és jó hangulat. A buli végén taxival mész haza, mert megteheted, és mert jól esik... :)

 Eddig az történt reggel, amit az elején leírtam. DE MOSTANTÓL!

Így iszod a reggeli kávédat, mert...

...felkelsz és kellemesen, vagy éppen kellemetlenül fáradtnak érzed magad. Miután magadhoz tértél, megnézed a brif..., AHA!!! NEM, NEM!!! ...megnézed a telefonodat, ahol legalább két olvasatlan SMS fogad. Ezekben le van írva, hogy a tegnapi buliban, az általad fizetett fogyasztásból, és a taxizásból, mennyi pénzt kapsz vissza. (2% a zsebbe) Így már annyira nem fáj, hogy mennyit költöttél, mert azt egy másik helyen is elköltöttem volna, egy másik taxi társaságnál is ennyit fizettem volna, (esetleg + , - 300ft) visszatérítés nélkül.

(Példa: (Itt számok lesznek, és matek. Ha nem szereted a matekot, akkor ezt a részt ne olvasd el. Ha nem érted meg, nem baj, mert akkor is megtörténik)
 Elköltesz 5000ft-ot a buliban, és 2000ft-ot a taxira. Ezekből összesen 2%, vissza a zsebbe, 140ft.
Ha mondjuk a Super8-ban buliztál velünk, Július 10-én, akkor még 5%-ot kapsz vissza, 250ft, ami idővel 45%-ként jelenik meg, ami  2250ft. Ha a Tele5Taxi-t hívtad, akkor a plusz visszatérítésed 8%, 180ft, ami később 1620ft lesz. Ha ezeket összeadod, akkor 140ft + 2250ft + 1620ft = 4010ft és Te 7000ft-ot költöttél arra, hogy jól érezd magad... Ha szeretnéd érteni keress meg, de ha nem érted, akkor is ez történik. :) )

 Ezen kívül, a háttérben meghúzódó egyéb események hatására, széles mosoly képződik az arcodon. Miért? Mert az elköltött pénzed egy másik része, két alapítvány között 50%-50% arányban oszlik meg. Az egyik egy gyermek és család segítő alapítvány, (http://www.lyoness-cff.org/en/) és a másik egy környezetvédelmi alapítvány (http://www.lyoness-gff.org/en/).

 Ez, csak egy ferde este, és az amit Te döntesz el, hogy simán jól érzed magad este és bulizol, vagy jól érzed magad, bulizol, és ezzel jót teszel másoknak, a környezetednek, és természetesen magadnak is.
A döntés a Tiéd!

(Én már csak így mulatok, és mondhatom, hogy nagyon jó érzés...)

Ami pedig a ráadás, hogy ezzel a szisztémával, bármit megvásárolhatsz amire szükséged van, és mindenből kapsz vissza pénzt, és minden költéseddel jót teszel.

 Ezt pedig teheted, 6 kontinensen, több, mint 40 országban, közel 30.000 kereskedőnél, több, mint 150.000 helyen.

http://www.lyoness.net/hu/

Világszerte, már 3.000.000 ember kezében van ott ez a lehetőség.

 "A nagyobb hatalom, nagyobb felelősséggel is jár..."
A tudás és a pénz, hatalom, hogy mit kezdünk vele, az a mi felelősségünk.

Boby

Zenészek

Táncházba járó zenészek

A következőkben felsorolt kategóriák az én véleményemet tükrözik. Nem akarok senkit megbántani, legfeljebb elgondolkodtatni. Bárki írhat hozzá, szívesen veszem a jó ötleteket. Végül is az embernek tudni kell magán nevetni. J

A fiatal csikók (korán nagyarcúak):

Fiatal zenészekből kerül ki ez a réteg. Ők azok, akik tehetségesek, és erre nagyon büszkék. Eleinte sokat gyakorolnak, aztán elkényelmesednek és abból élnek, amit az első években tanultak. A nagy és felesleges trükkök mesterei, ritmusokban, tempóban (ilyen van táncosban is) és harmóniákban (a-mollban, F-dúr forever, szóljon az a VI. fok ha kell ha nem, stb…). Szeretnek inni, és egyéb más tudatmódosító szereket használni, agy nélkül. Sok köztük az általam „űberkirály”-nak nevezett típus, akit nem sokan szeretnek, mert be nem áll a szája. Ő beszél, és te hallgatod. Ha mondasz valamit, azonnal kétszer nagyobbat mond, és folytatja egy újabb kis anekdotával a legutóbbi, csajozásáról, vagy részegségéről, stb… Mivel nem figyel senkire, ezért nem is esik le neki, hogy igazából senki sem kedveli, tehát mindenkivel megy a jópofi...

Nekem ez így is megfelel (tökmindegy, vagy görényeljük le):

Lehet, hogy tehetséges lenne, de nem derül ki mert nem gyakorol.

Ha megkérdezi egy jobb zenész véleményét, hogy: "- Na, szerinted, hogy szólt?"  és erre, nem várt, negatív, de építő kritikát kap, akkor vérig sértődik és a válasza a következő: Mi nem ebből élünk és mindenkinek van munkahelye. A zene csak hobbi. Ahhoz képest szerintem jó volt!

Ezzel megfordul és elmegy duzzogni és a többi ugyan ilyen kategóriájú zenésztársának elújságolni, hogy az XY lefikázta őket.

Nagyon nem bírja a kritikát. Már egy csúnya nézéstől képes hónapokra megsértődni. A zenei előadói igényesség, nem jellemzi.

Az irigyek:

Ő se nem tehetséges, se nem gyakorol. Ki tudja, hogy miért kezdett el zenélni? Csak Ő. Ennek ellenére úgy jár, kel, beszél és viselkedik, mint egy „profi”. Nem nagyon jön össze neki, se a zene se a tánc, és ez nagyon frusztrálja. Éppen ezért fikáz bárkit, aki kicsit is jól muzsikál, hogy „cigánykodik”, tehát már nem népzenészként, hanem cigányzenészként játszik. Ez az irigyeket nagyon zavarja, mert ha megfeszül, akkor sem tud a pl: furulyájával olyan bulit rittyenteni, mint egy, jobb prímás. Az örök lázadó és ellenálló, minden olyannal szemben, ami a népnek látványosan tetszik, és Ő nem tudja megcsinálni. Persze néha összejön neki a jó buli és olyankor nagyon boldog, és sajnálja, hogy ezt a „profi”, vagy „a fiatal csikó” nem látta. ( -Basszus, ha ezt a székit az XY hallotta volna, akkor beszart volna.) Azonban ilyenkor valószínűleg már kicsit részeg és ha valaki felveszi a telefonjával, majd azt megmutatja neki, akkor szembesül a szörnyű ténnyel, hogy ez is szar lett, de ezt úgy kommunikálja le, hogy a telefon nagyon rossz minőségben vesz föl.

A profi:

Igazából, nem tudjuk, hogy ki a profi zenész, de a népi arcok talán úgy mérik, hogy minél több lemezen szerepel, annál profibb(nak tűnik). A másik meghatározás szerint, valamelyik hivatásos táncegyüttesnél van állásban, mint zenész. Természetesen vannak profi zenészei a táncháznak, és az ő szerep vállalásukat és munkásságukat elvitatni nem lehet.

Miről ismerszik meg a profi? Amikor megérkezik a táncházba, többen ujjongva (köztük „a fiatal csikók”), páran megkönnyebbülve köszöntik, hogy akkor ma is jó buli lesz, de ezek inkább a táncosok. 

Az „irigyek” úgy tesznek, mintha észre se vennék, és a

„Nekem ez így is megfelel” típusú zenészek pedig, egy olyan arckifejezéssel nyugtázzák, amiből az olvasható le, hogy a francba, így nem tudok ma villantani.

Amikor muzsikál, mindenki odagyűlik, főleg, ha prímásról van szó. Mindig van mit innia, mert folyton meg akarják hívni egy italra. Nagyon nagy a repertoárja, de van egy olyan menete, ami nagyon jellemző rá, és senki sem játsza, csak Ő.

Az asztalfejelők:

Ők a táncház zenészek egy olyan gyűjtőkategóriája, amelyikbe bármelyik típus bele tartozhat ideiglenesen, de van egy olyan réteg, amelyik tipikusan ide tartozik.

Elviszi magával a hangszerét a táncházba, de 10-ből 9-szer nem veszi elő, hanem csak hallgatója a zenének és szemlélője a táncháznak. A „fiatal csikók” nagyon szeretik ezt a típust, mert jó hallgatóság. Általában, csak akkor áll föl az asztaltól, ha wc-re kell mennie. 3-4 óra alatt kiüti magát, hőbörög valamin egy fél órát jó hangosan, hogy mindenki hallja, majd az asztalra fekszik, és elalszik (lefejeli az asztalt). A buli végén felébred, mert elkezdi zavarni a csend és bosszankodva valamin, felöltözik, megissza a teljesen buborék mentes, 2 órás, állott, maradék sört az asztalról, és hazamegy, valahogy…

Bobár Zoltán Boby

u.i.: Csak a mihez tartás végett, innen jött az ihlet. Egyszer korábban már belinkeltem ide a blogba, de frissítsük fel az emlékeket. :)

http://modoros.blog.hu/2010/05/18/olvasoi_rovat_a_modoros_tanchazba_jaro